Hidrogén üzemanyagcellás vagy elektromos autó? Néhány év múlva ez már komolyabb dilemma lehet, mint azt gondolnánk!

Leválthatja a hidrogén meghajtás az elektromos autókat?

A kérdés megfogalmazása már önmagában is érdekes, hiszen gyakorlatilag a hidrogén üzemanyagcellás autók is elektromosnak számítanak – a fő különbség csak az, hogy az előbbi esetében nem töltőről nyeri a jármű az energiát, hanem saját maga állítja elő.

A működési elv nagyon egyszerűen összefoglalva: a tartályból származó hidrogén, valamint a levegő oxigénje együtt elektromos energiát hoz létre, ami meghajtja a motort, illetve feltölti az akkumulátort.

Az ennek során létrejövő víz a kipufogógázzal együtt távozik vízgőz formájában, így gyakorlatilag egy valóban tiszta folyamatról beszélhetünk.

A hidrogén üzemanyagcellás járművek előnyei egyértelműek:

• Elegendő kisebb méretű akkumulátorokat használni, hiszen ezeket az autó menet közben folyamatosan tölti (ráadásul nemcsak az üzemanyagcellát felhasználva, hanem pl. a fékezési energiát is átalakítva, ahogy az egy hagyományos elektromos autó esetében is történik).
• A tankolás gyorsabb, mint az elektromos autók esetén, hiszen a hidrogéntartály akár 5 perc alatt is megtölthető (míg egy EV esetén ez akár több óra is lehet).
• Hatótávolsága is nagyobb ezeknek a járműveknek, amit ráadásul a külső hőmérséklet sem befolyásol.

Ennek ellenére a hidrogénautók népszerűsége nincs az egekben. Ez fog most változni?

Tény, hogy vannak komoly előrelépések az ügyben, de azért az tagadhatatlan, hogy Európa a tisztán elektromos, illetve hibrid meghajtású autókra helyezi jelenleg a legnagyobb hangsúlyt – kicsit olyan, mintha elfelejtenénk, hogy léteznek más megoldások is.

Ezzel szemben például Ázsiában továbbra is igen komoly előrelépések vannak a technológia fejlesztése kapcsán, és ennek köszönhetően sikerült a hidrogén üzemanyagcellás autó egy komoly hátrányát kiküszöbölni.

A Korea Institute of Machinery and Materials (KIMM) és a Hyundai-Kia Motor Company (HMC) által közösen kifejlesztett, közvetlen befecskendezéses kétliteres motornak köszönhetően most már valóban érdemes lesz számolni a hidrogénautóval, mint komoly vetélytárssal az autópiacon.

Mi volt a baj eddig?

A probléma viszonylag magától értetődő volt: bőven akadt még min fejleszteni a motorok teljesítményét illetően.

A legtöbb ilyen autóban a hidrogén egy szívónyíláson át került az égéstérbe, ahol azonban túlságosan is nagy mértékben „szorította ki” a levegő helyét, ami hatással volt az égésre, és így a motor hatékonyságára.

Az új, közvetlen befecskendezéses motorok esetében a nagynyomású hidrogén már közvetlenül a hengerekben tudja kifejteni a hatását.

Nincs szivattyúzásból származó veszteség, csak előkeveréses, ultrakönnyű égés, aminek köszönhetően a teljesítményt már csak a befecskendezett üzemanyag mennyisége határozza meg.

Az egyik komoly hátrány tehát megoldódott. Jöhet a hidrogén korszak?

A világon már így is rengeteg jármű esetén használják a hidrogén üzemanyagcellákat, például munkagépek, vonatok, nehézgépjárművek, de még motorkerékpárok meghajtásához is.

Egyes előrejelzések szerint az új fejlesztéseknek köszönhetően 2030-ra 500 milliárd eurós iparággá nőheti ki magát a hidrogénautózás, tehát egyértelműen van jövő ebben a technológiában.

Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy még mindig van min dolgozni, ha a népszerűségét növelni akarjuk:

• igaz ugyan, hogy a töltés gyors, de hol tudunk tankolni? A hidrogéntartályok feltöltéséhez speciális szivattyúkra van szükség, amikből még csak nagyon kevés érhető el hazánkban (de egyébként Európában is csak mostanában kezdett el növekedni a számuk);
• az árak nagyon magasak, amik negatívan befolyásolják a vásárlási kedvet;
• a tartályok nagy helyet foglalnak el, ami miatt az autók mérete is nagyobb.

Abban viszont bízhatunk, hogy ezek a problémák a közeljövőben éppen úgy megoldódnak, mint ahogy a teljesítménnyel kapcsolatos kérdésekre is sikerült most választ találni.

A hidrogén jelenti az igazán tiszta autózást?

Az új fejlesztéseknek köszönhetően a hidrogénautók szén-dioxid kibocsájtása 98%-kal, a finompor kibocsájtása pedig 90%-kal alacsonyabbá válhat, mint a benzines autók esetén.

A kérdés, hogy mennyivel tisztább ez, mint mondjuk egy teljesen elektromos meghajtású autó?

A well to wheels számítási modell szerint (ami az üzemanyag előállítását és felhasználását veszi figyelembe) a hidrogén üzemanyagcellás meghajtás karbon lábnyoma nagyobb, mint a hagyományos elektromos autóké (feltéve, hogy ezek az áramot zöld forrásból, tehát pl. nap-, szél- vagy vízerőművekből nyerik).

A másik, cradle to grave modell azt vizsgálja, hogy az adott autó a legyártásától kezdve a megsemmisítéséig mekkora hatással van a környezetre – ez alapján viszont a hidrogénautók a nyertesek, ugyanis a számítások szerint 2,7 gramm szén-dioxidot bocsátanak ki kilométerenként, szemben az elektromos autókkal, amelyeknél ugyanez a szám 20,9 gramm.

Az ökológiai lábnyom tekintetében tehát a hidrogén nyer, bár az tény, hogy az üzemanyag előállításában még szükség van a fejlődésre.

De a fő kérdés: Önnek érdemes hidrogén üzemanyagcellás autóban gondolkodnia?

Nem állítjuk, hogy jelenlegi állapotában a hidrogénautózás lenne a legjobb befektetés: ehhez elsősorban mindenképp arra lenne szükség, hogy a töltőállomások hálózata jelentősen bővüljön itthon és külföldön egyaránt.

Viszont, amire a fentebb említett fejlesztések rámutatnak, hogy maga az autó egyébként működőképes és hatékony alternatívát jelent, hosszú távon tehát mindenképp érdemes észben tartanunk a lehetőségét annak, hogy ilyen autót szerezzünk be.

Amennyiben a vállalkozása számára a legmegfelelőbb céges autót szeretné kiválasztani, és ebben segítségre van szüksége, keressen minket bizalommal!