Egyre több autó robban le az utakon – de miért?

Egyre több autó robban le

A német autóklub, az ADAC (Allgemeiner Deutscher Automobil-Club) minden évben kiad egy úgynevezett lerobbanási statisztikát, amiben azt nézik meg, melyik autómodellek hagyják a legtöbbször az út szélén a tulajdonosaikat.

Ezek a kimutatások visszamenőleg is elérhetőek online, így nincs más dolgunk, csak összevetni az adatokat, hogy meglássuk, mennyivel rosszabb az autóipar helyzete, mint korábban.

• 2021-ben 3,5 millió meghibásodást regisztráltak;
• 2020-ban 3,4 milliót;
• 2019-ben 3,8 milliót (ebből is látszik, hogy a COVID okozta lezárások milyen szinten visszaszorították az autóhasználatot a következő évben).

Mondhatnánk persze erre, hogy nem olyan óriásiak a különbségek, de ha megnézzük például a 10 évvel ezelőtti, 2012-ről készült statisztikákat, akkor láthatjuk, hogy abban az évben mindössze 2,6 millió bejelentett meghibásodást regisztráltak az ADAC-nál.

Mi okozhatott közel egymilliós különbséget egyetlen évtized alatt?

Kis kitérő: azért kezeljük fenntartásokkal a statisztikai adatokat

Rendkívül nehéz pontos képet rajzolni az autópiac jelenlegi helyzetéről, de tény, hogy még a német autóklub adatai a leghitelesebbek ebből a szempontból.

Azt azonban nem árt tudni, hogy az ADAC csak a saját autómentő szolgáltatásuk, tehát a Sárga Angyal adatait vizsgálja, illetve ezt egészíti ki néhány partner statisztikáival.

Ez azért fontos, mert így például nem látunk rá arra, hogy

• hány esetben megy az autó tulaja még „saját keréken” az autószervizbe (tehát nem az út szélén robban le);
• illetve a lerobbanások esetén hányan vesznek igénybe a Sárga Angyal helyett az adott márka által biztosított asszisztencia szolgáltatást.

A fentebbi számok tehát csak nagyságrendi különbségeket mutatnak – azonban már ennyi is elég lehet ahhoz, hogy következtetéseket vonjunk le.

Mik romlanak el a leggyakrabban?

Ahogy szinte minden évben, a statisztikák alapján most is az akkumulátorok jelentik a legnagyobb problémát: az esetek majdnem felében ezek meghibásodása miatt kell autómentőt hívni (10 évvel ezelőtt ez még csak az esetek harmadára volt igaz).

Érdekesség még a korábbi adatokkal szemben, hogy míg a 2012-ről szóló kimutatásban a motort érintő hibák még csak 7,2%-ot tettek ki, mostanra ez 15,9%-ra növekedett – de ezen nem is kell meglepődni.

Nem feltétlenül (csak) arról van szó ugyanis, hogy a motorgyártás minősége csökkent volna: egészen egyszerűen 10 év alatt annyi változás történt az iparágban, hogy ma már nem lehet kizárólag motorhibákról beszélni.

Ma már fejlett motorvezérlés, motormenedzsment is van az autókban, és ahogy azt tudjuk: minél bonyolultabb valami, minél több alkatrészből áll, annál könnyebben fog elromlani.

Ezt a szabályt nagyon jegyezzük meg, mert a későbbiekben is ez fog visszaköszönni.

Miket látni még az utakon?

Kanyarodjunk el egy kicsit az ADAC statisztikáitól, és nézzük meg azt, hogy mivel találkozhatunk mi a hétköznapok során.

Egyértelműen látszik például, hogy az autóelektronika területén komoly problémák vannak – bár ezen sem lehet igazán meglepődni.

Már a COVID gyárleállásai előtt is gondokat okozott a félvezető és chiphiány az egész világon: ha pedig valamiből hiány van, de a termelési normákat tartani kell, akkor törvényszerű, hogy a minőség fogja ennek kárát szenvedni.

Az ADAC adataiból ez nem feltétlenül látszik, hiszen nem kritikus hibáról beszélünk, de egyértelműen tapasztalható, hogy az autókban leginkább a szórakoztatóelektronika területén lehet egyre gyakrabban találkozni meghibásodásokkal: a rossz minőségű alkatrészek megmutatják itt a hatásukat.

Persze legyinthetnénk, hogy ez nem olyan fontos része az autónak, de legyünk őszinték: ha már fizettünk egy autó teljes felszereltségéért, akkor igazán elvárhatjuk, hogy ne csak ideig-óráig működjenek ezek, igaz?

A dízelek esetén a legrosszabb a helyzet

Az EURO 6-os normák bevezetése óta egyre több meghibásodásról beszélhetünk a dízelautóknál – és itt nem apróságokra kell gondolni, hanem komoly százezrekbe kerülő problémákról.

Ahogy fentebb már írtam, minél több az alkatrész, annál több lesz a probléma is: márpedig a környezetvédelmi előírások megkövetelték olyan eszközök használatát, amikkel régebben nem kellett számolnunk.

Nevezzük nevén: a 2015 óta kötelező AdBlue jelenti itt a fő problémát: ennek a feladata, hogy a motor által kibocsátott nitrogén-oxid vízgőz és nitrogén formájában jusson a levegőbe.

De mi a baj az AdBlue-val?

A dízelautókhoz társított AdBlue-rendszer jelez, amennyiben valamilyen „környezetvédelmi hiba” merül fel – a gond az, hogy ez nem csupán egy üres figyelmeztetés: ha nem oldjuk meg záros határidőn (kilométeren) belül a problémát, az autó többet nem fog elindulni.

Ennek oka lehet a szivattyúk meghibásodása, az alacsony nyomás, az SCR katalizátor nem megfelelő működése – ezek mind orvosolhatóak, bár egyáltalán nem olcsón.

A legbosszantóbb azonban, hogy sok esetben a számítógép nem tud pontos hibakódot adni a problémáról, aminek következtében a szervizben sem tudnak mást tenni, csak addig cserélgetni az alkatrészeket, míg végül rá nem jönnek, hol a hiba.

Arról az esetről már nem is beszélve, amikor csak egy szoftverfrissítés miatt kell autószerelőhöz menni, mert valami megzavarodott az autó „agyában”.

Mit tehet Ön, ha megbízható autót szeretne cégének?

Alapvetően két tanácsot érdemes megfogadni:

• nem szabad lentebb adni az autó minőségéből, a márka megbízhatóságából csak azért, hogy olcsóbban „megússzuk” a vásárlást, mert hosszú távon sokkal több pénzt fogunk veszíteni rajta;
• másrészt pedig nagyon komoly hangsúlyt kell fektetni az autó megfelelő karbantartására: az ADAC tapasztalatai szerint a meghibásodások jelentősen visszaszoríthatók lennének a megfelelő odafigyelés mellett.

A mi szolgáltatásunk éppen abban segít Önnek, hogy a fenti két pontra már ne legyen gondja: segítünk a legmegfelelőbb céges autók beszerzésében, valamint a rendszeres szervizeket, ellenőrzéseket, javításokat is mi intézzük.

Keressen minket, amennyiben segítségre van szüksége!