3 tipikus hiba, amit Ön ne kövessen el, amikor a cégautó finanszírozással kezd el számolni
Van egy ügyfelünk: a céges személyautóit gond nélkül ránk bízta, viszont a teherautóinál úgy érezte, talált egy jobb megoldást a flottakezelésnél: a Növekedési Hitelprogramot.
Megkaptuk a számításokat is, feketén-fehéren kijött, hogy 1.400.000 forinttal drágábbak vagyunk a Magyar Nemzeti Bank 2,5%-os fix kamatú termékénél.
A baj csak az, hogy volt némi gond számokkal.
Matematikai hiba nem volt benne – viszont a változók terén volt néhány probléma.
Szeretném leszögezni: nem az a célom ezzel a cikkel, hogy hazabeszéljek, és megvédjem a tartós bérlet becsületét – inkább arra szeretnék koncentrálni, hogy milyen hibákat szoktak elkövetni a legtöbben akkor, amikor az autóbérléssel, lízingeléssel, vagy vásárlással szoktak számolni.
A fő probléma: ez nem szimpla szorzás és osztás
Adja magát, hogy a felmerülő becsült költségeket szépen beírjuk egy táblázatba, és összeadogassuk őket: egy vállalkozás esetében azonban ez nem így működik.
Nem akarok a józan paraszti ész ellen szónokolni, mert az élet rengeteg területén tényleg ez a leghasznosabb megoldás – csak épp a pénzügyek területén nem.
Vannak nagyon fontos alapfogalmak ebben a témában, amit mindenképp figyelembe kell venni: a pénz időértéke, az áfa számítás kérdései – rengeteg mindenen lehet elcsúszni, és akkor a képlet is borul.
Nézzük meg, mik az a tévedések, amikbe a legtöbben futnak bele a számolás során!
Első tipikus hiba: az áfa visszaszámolás
Ügyfelünk azzal számolt, hogy a Növekedési Hitelprogram 30%-os kezdőrészletét nagyjából fedi a visszaigényelt 27%-os áfa is – hiszen alig 3% a különbség, az meg nem olyan sok, igaz?
Egy 3 milliós autó esetében a 30% 900.000 forint, a 27% pedig 810.000 – ez jól hangzik, csak az áfát felülről nem így kell számolni.
Ha valamit 1000 forintért adunk el, akkor arra 27% áfa jön, és a bruttó összeg 1270 forint lesz – de ha visszafelé számolunk, és az 1270-ből vonunk le 27%-ot, akkor az nem 1000 forint lesz (hanem csak 927,1).
Éppen ezért, ha felülről számoljuk az áfát, akkor nem 27, hanem 21,26%-kal kell számolni: ezt nagyon sokan szeretik elfelejteni, pedig komoly különbséget jelent.
Így nézve máris csak 637.800 forint a visszaigényelhető összeg, ami már jelentősebb különbség jelent a 900.000-hez képest.
Második tipikus hiba: a pénz időértékének kihagyása a képletből
Fontos fogalom a pénz időértéke, és mégis nagyon keveset foglalkozunk vele.
Az alaptétel egyszerű: az az 1000 forint, ami most a kezemben van, többet ér, mint az az 1000 forint, ami feltételezhetően holnap lesz nálam.
Miért?
Mert az előbbit már ma be tudom fektetni, fel tudom használni, míg az utóbbi a valóságban nem létezik.
Ez a „jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok” pénzügyi változata, de bármennyire filozofikusnak is hangzik elsőre, iszonyatosan fontos szerepe van egy vállalkozás élében, hiszen ez alapján lehet meghatározni, hogy egy jövőbeli pénzösszegnek mi az értéke számomra ma!
A jelenérték és jövőérték számítás rejtelmei (külön matekóra nélkül)
Ha ma van 1000 forintom és egy hét múlva kapok még 1000 forintot, akkor ma 2000 forintom van?
Értelemszerűen nem, hiszen csak az egyik létezik: ha össze akarjuk adni őket, akkor meg kell nézni az értéküket egy bizonyos időpontban: erről szól a jelen- és a jövőérték számítás.
A jövőérték egy egyszerű kamatszámítással történik, tehát megnézzük, hogy X idő alatt Y%-os kamattal számolva mennyit fog nőni a pénz értéke.
A jelenérték számítás sokkal gyakoribb, mivel sokkal fontosabb kérdésre ad választ: mennyit ér nekem most az a 4 év múlva kapott 1.4 millió forint, amit az eladott kocsim után (feltételezhetően) kapok majd – értelemszerűen jóval kevesebbet, mintha azt a pénzt már most megspórolhatom magamnak.
És itt jön a flottakezelés a képbe
Külön itt példaszámításokkal nem akarok senkit sem fárasztani, mert olyanokat számtalan helyen lehet találni az interneten – most csak annyi a célom, hogy láthatóvá tegyem: nem lehet összevetni a jövő feltételezett bevételét, és a már most szerződésbe foglaltan megspórolt összeget.
A flottakezelésnél a pénz időértéke a maradványérték kérdésekor jön elő a legkézzelfoghatóbban: míg az NHP-nál az autó teljes összegét ki kell fizetni részletekben, addig a tartós bérletnél (mivel az autó tulajdonjoga nálunk marad) flottakezelőként gyakorlatilag levonunk egy bizonyos maradványértéket a bérleti díjból, aszerint, hogy feltételezhetően mennyit fog érni az autó a futamidő végén.
A józan paraszti ész azt diktálja, hogy mivel az NHP hitel lejártakor a kocsi az ügyfél tulajdonában marad, ezért ő is el tudja majd adni – ezzel behozva ugyanazt a pénzt, amit nálunk a maradványértékkel megspórolhatna.
2 fontos kérdés ennek kapcsán:
- biztos, hogy el tudja adni azon az áron, amin szeretné? – A piaci körülményeket mindig figyelembe kell venni, főleg akkor, ha valaki nem rendelkezik olyan kapcsolatrendszerrel a használtautók területén, mint például mi.
- a pénz időértékének elve alapján nem ér többet a biztosan megspórolt pénz, mint a 4 év múlva feltételezett bevétel? – Itt értelemszerűen a flottakezelői szerződésben foglalt maradványértéket hasonlítom most össze a használtautó eladásából származó összeggel.
3 tipikus hiba: rossz adatokra támaszkodni a számoláskor
A fentebbiek mellett, amik a számolásnál előkerülnek, azok a plusz költségek: olajcserék, gumicserék, szervizek, biztosítási díjak, stb.
Ha otthon, a családi kassza átszámolásánál akarjuk megsaccolni, hogy mekkora összeggel kell itt számolni, még belefér, hogy elővesszük a régi számlákat – de egy nagyobb autóflotta esetén ezt már nem engedhetjük meg.
Az, hogy 1 éve 50.000 forintot hagytunk ott a szervizben, nem jelenti azt, hogy 1 év múlva nem fogunk 75 ezret: az árak folyamatosan nőnek, úgyhogy nem engedhetjük meg, hogy alacsonyabb összegekkel számoljunk.
A mi feladatunk nem az, hogy megnézzük az utóbbi 6 év költségeit, hanem hogy megjósoljuk a következő 3 évét – ez messze nehezebb és körülményesebb folyamat.
A biztosítási díjak is meredeken emelkednek felfelé, úgyhogy itt is a jövőbe kell tekinteni, és nem a múlt tetszetősebb számaiban bízni, ha nem akarunk kellemetlen meglepetéseket okozni magunknak.
És akkor a lényeg: mit hozott ki a számítás?
Kézbe vettük ügyfelünk számításait, és azzal a szakmai szemmel néztük és számoltuk át, amivel a saját szerződéseinket is össze szoktuk állítani.
Az eredmény: 4 év alatt szinte teljesen egyenlőre jött ki a kettő – még tudtuk volna bőven csiszolgatni (társasági adó kérdése, amortizációs költségek, stb.), de már ennyi is bőven elérte a célját.
Ez a cikk egyáltalán nem azért jött létre, hogy az NHP, vagy bármilyen más hasonló pénzügyi termék ellen szóljon: inkább az autófinanszírozással kapcsolatos gondolkodásmódon szerettem volna változtatni egy kicsit.
A fő tanulságok:
- Amikor az áfa visszaigényléssel számolunk, bizonyosodjunk meg róla, hogy a megfelelő számokkal dolgozunk!
- Vegyük figyelembe, hogy egészen más értéke van ugyanannak az összegnek ma, mint holnap!
- A megspórolható maradványérték nem összeegyeztethető a jövőben eladott autó árával!
- Ne támaszkodjunk a múltbeli költségekre, mert félrevezetőek lehetnek!
Bármilyen kérdése van a flottakezeléssel kapcsolatban, forduljon hozzánk bizalommal!
5 költségcsökkentő lépés cégautójához
Cégautó választás csapdák nélkül
Finanszírozás, hogy ne csak látszólag járjon jól
Meddig érdemes az autót használni?
Gumik, minden amit tudni érdemes
Üzemanyag, benzin, diesel, hybrid
"Ezúton szeretném megköszönni azt a magas szintű kiszolgálást, amit péntek este nyújtottatok. Nagyra értékelem. Egy jó barátom, aki mellettem ült a meccsen, le volt nyűgözve, hogy a meccs alatt telefonon el tudtam intézni az autó elvitelét és a csere autót. Mivel számára is aktuálissá vált az autó cseréje, ezért kérte, hogy adjam meg az elérhetőségeteket. Ezt megtettem utólagos engedelmeddel. Még egyszer köszönöm a hozzáállást."
Bartha László
"Nagyon köszönöm hírlevelét, tartalmas, megbízható segítségnek tartom. Mérlegképes könyvelőként dolgozom, a cégeimnek segítségként továbbítom az ön üzeneteit, hogy igény szerint használják fel."
Zádori Ágnes
"Tisztelt Molnár úr! 22 éve vezetek, ebből 19 évet úgy hogy céges autót.Vezettem multinál és kis pár fős cégnél ,de csak mint használó.Az autók mindig közel álltak hozzám,de a hozzájuk kapcsolódó költségek nem foglalkoztattak,hiszen ez a "tulaj gondja-baja".Persze véleményem mindig volt,hogy mit kellene venni,de ezt csak mint alkalmazott tettem. A közelmúltban egy barátom kereset meg,hogy induló vállalkozásához gépkocsikat kell beszereznie,mit gondolok tudnék-e ebben segíteni neki. Persze azt gondoltam igen,de mondtam neki,hogy nekem is fel kell készülnöm, utána kell néznem dolgoknak. Az interneten keresgetve találtam az önök honlapjára. Egyből meg tetszett és feliratkoztam a "Amit a cégautó választás előtt tudnia kell" című levélsorozatunkra.Számos új és fontos információt és választási szempontot tudtam meg. Azt gondolom,hogy most még nem tudok annyit mint önök,hiszen ez is egy szakma,de rávilágított,hogy miért érdemes itt is profikhoz fordulni. Viszont az önök álltál adott információkat felhasználva el tudok indulni és tudom mire kell odafigyelnem egy tárgyaláson hogy a lehető legoptimálisabban tudjuk kiválasztani a számunkra legjobb cégautókat."
Habele Gyula
"Nagyon tetszett az 5 lépéses anyag. Tanulságos, érthető és nagyon részletes. Profi munka, gratulálok hozzá. Én a másik oldalon - a javítók területén - dolgozom, de így is nagyon sok hasznos információval lettem okosabb."
Együd Imre
Opel Molnár
"Meddig használjunk egy cégautót? Mire jó a flottakezelés? Nem hogy a választ nem tudtam, de a kérdés sem fogalmozódott meg bennem soha. A kocsik költségét is lehet minimalizálni, tudatosan tervezni? Ez volt a legnagyobb újdonság, amit az 5 részes levélsorozatból megtanultam."
Illyés György
OM Audit Kft.
